A napelemek kapcsán ma is számos hiedelem él; a hétköznapi ember számára nehéz követni a napenergia hasznosítása kapcsán az elmúlt 15 évben tapasztalt észbontó fejlődést és árcsökkenést. Baranyák Zoltán online előadásában mutatott rá, hogy a napelemek ma már egyértelműen a legolcsóbban nyújtanak energiát egészség- és természetkárosítás nélkül.

Minden bizonnyal sokkolta volna

a napelemet 1881-ben elsőként piacra dobó Charles Fritts-t, ha megtudja, hogy 140 évvel később a világ áramfogyasztásának még mindig csak 2%-át adja a napsugárzás. A fejlődés ezen a területen sajnos lassabb ütemben haladt, mint például a robbanómotoros autók esetében, pedig az amerikai Russell Ohl már 1939-ben elkészítette azt a napelem cella típust, amelyet ma is sok modern készülékben alkalmaznak.

A trendnek megfelelően valahogy mindig többe került a napelem, mint a klasszikus energiahordozók, egy kanna olaj, vagy egy zsák szén eltüzelése ráadásul egyszerűbb megoldás volt, mint a napelem rendszer kiválasztása, megvásárlása és felszerelése.

Azután minden megváltozott

Míg sok országban még az utóbbi években is újabb, monumentális nukleáris erőművek megépítéséről döntöttek, az apróbetűs rovatokban már egyre többször lehetett arról olvasni, hogy a napenergia költségei jóval alacsonyabbak, mint korábban. 2020-ban pedig már egyenesen arról szóltak a hírek, hogy a napenergia vált a legolcsóbb technológiává – a technológiai fejlődés, részben pedig a főleg Kínára jellemző brutálisan magas gyártási mennyiségeknek köszönhetően.     

A választék ráadásul ma már elképesztően gazdag, s a különböző napelem típusok gyakorlatilag szinte minden helyzetre, környezetre kínálnak hatékony, és kifejezetten költségkímélő megoldást. Létezik hétvégi házra való kis panel, közösségi használatra tervezett giga rendszer, teljesen átlátszó modern változat, monokristályos, sőt, létezik duplaoldalas napelem panel, amely csak 10-12%-al drágább, mint a hagyományos, ám jóval többet energiát termel. Utóbbit kiválóan lehetne alkalmazni autópályák mentén a védőfal elemeként. Ez egy aranybánya lehet, hiszen a tartószerkezet adott, ezért a kivitelezés jóval gazdaságosabban számolható el.

Nemcsak az alacsonyabb költség, hanem az energia megtérülés is lényeges

Ellentétben az olajjal vagy a szénnel – amit valahol kitermelnek, elszállítanak egy erőműbe, majd lángra lobbantják, hogy valahol egész máshol legyen áram a falban – a napelem rendszerek mintha az evolúció alaptörvényét követnék: az energia termelése, használata és tárolása is egy helyen, környéken történik, ugyanis ezen a módon érhető el a legalacsonyabb költségszint.

Az energiafelhasználás hatékonyságának a mérésekor, tervezésekor a teljes folyamatot kell figyelni, mert egyesével csalóka lenne az eredmény. A fűtésszezonban például egyáltalán nem biztos, hogy hatékony a napelem használata, azonban ha a rendszerbe van építve egy hőszivattyú is, akkor a környezeti hőnek köszönhetően könnyen lehet, hogy a tényleges hatásfok akár a 100%-ot is elérheti És ez bizony nagyon-nagyon hatékony.

Maga a napelem persze nem egyszerű jószág

A barkácsolás nem ajánlott, mivel hétköznapi ismeretekkel nem sokra megyünk. Már a szakkifejezések is erről árulkodnak: egyenáramelosztó, inverter, ötgyűjtősínes vagy félbevágott cellasor stb. A hatékonyság pedig nagyban függ attól, hogy pontosan melyik típust hova teszik, hogyan és pontosan hol helyezik el. A kivitelezés előtt meg kell vizsgálni a tetőt, ismerni kell a naposabb és árnyékos területeket, hogy valóban jól termeljen a panelrendszer, és meg kell vizsgálni a szigetelést éppúgy, mint a fűtési rendszert.

 Íme, Baranyák Zoltán teljes előadása:

 Az egyik legnagyobb költségtétel meglepő módon nem a panel, hanem a tartószerkezet, így, ha ezt valaki olcsón meg tudja valósítani, az jelentős megtakarítást érhet el. És ha már olcsóság: ma Kínában gyártják a napelemek több, mint 50%-át – ami mindenképpen hozzájárul az árak csökkenéséhez, és ami bámulatos teljesítmény, hiszen csak 2005-ben vágtak bele komolyan a napelem gyártásba. Ma pedig már annyira komolyan kezelik, hogy nemcsak a termékek, hanem már a legtöbb új szabadalom is Kínából származik. 

A jövő itt van és sose lesz vége

A jövő városa önellátó az energiát illetően, azaz nem szorul energiára más vidékekről, távoli erőművekből. Ennek elérése természetesen pénz és akarat kérdése. Más azonban tényleg nem szükséges hozzá; több hazai város már elindult ezen az úton, Kaposvár sok elemet valósított meg és pl. Zalaegerszeg sem áll rosszul az eredmények tekintetében.

Ma a tető a legnépszerűbb hely napelem rendszer telepítéséhez, ám a jövőben ez is változhat.  A mezőgazdasági földeken is ideális lehet a használat, hiszen egyes fajoknak jól jön egy kis árnyékolás, nem égnek ki pl. a paradicsompalánták és kevesebbet kell locsolni a jó terméshez.

A jövő szántóföldjeit már most is meg lehetne tervezni úgy, hogy a sorok némelyikében napelempark gondoskodjon áramról és árnyékról egyaránt. Az újabban megjelent átlátszó napelemek pedig kiválóan alkalmazhatók akár járművek, buszok, autók, vonatok borításaként, ami szintén elképesztő lehetőségeket kínál fejlesztőknek és tervezőknek egyaránt. 

Németországban most 54 Gigawatt energiát állítanak elő napelemmel, de a szakemberek szerint ez még csak a kezdetek kezdete, ha még komolyabban vennék, akár több ezer Gigawatt energia előállításáig is el lehet menni. Ez persze rendkívül jól hangzik, ám a komolyságát érdekes módon a kínaiak támasztják alá, ők ugyanis évente telepítenek ennek megfelelő kapacitást. S ha ők komolyan veszik, akkor ideje máshol is elfogadni, hogy az olaj- és szénkorszak után a nukleáris energia korszakát is nyugodtan le lehet zárni...

... ez pusztán akarat kérdése.